Az infrastruktúra biztonságának garantálása. Háztartási szennyvíz elvezetése átemelőkkel. Rugalmas szennyezettvíz-kezelő rendszerek kiépítése.
A szennyvízinfrastruktúra biztonságos és fenntartható üzemeltetése ma már nemcsak műszaki elvárás, hanem szabályozási kötelezettség is. A települési szennyvízrendszerekben a keletkező szennyvíz biztonságos elvezetése és kezelése kulcsszerepet játszik mind az épületüzemeltetés, mind az önkormányzati víziközmű‑hálózat hosszú távú működőképessége szempontjából. A közelgő EU 2024/3019 Települési Szennyvíz Irányelv jelentősen szigorítja a gyűjtésre, monitoringra és túlterhelés‑csökkentésre vonatkozó követelményeket, így a hazai rendszerek modernizálása is stratégiai kérdéssé válik.
A csatornák korábban nagyon különböző feltételekhez voltak tervezve, például egyenletesebb terheléshez és alacsonyabb szilárdanyag-tartalomhoz. Ma a víztakarékosság miatti kisebb öblítési mennyiségek nagyobb szilárdanyag terheléshez vezetnek, ami miatt a szennyvíz sűrűbb, ezzel nehezebbé válik a továbbítása: lerakódások képződnek, gyakrabban fordulnak elő szivattyúdugulások, és a hidrogén-szulfid képződése savas korrózióhoz és szagproblémákhoz vezet.
A hazai rossz állapotú csatornahálózat következtében nagyobb esőzések esetén nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű víz juthat a szennyvízgyűjtő hálózatba. A csatornák elérik kapacitásuk határát, a szivattyúállomások teljes kihasználtsággal működnek, a víznyelők nem tudják a teljes csapadékvíz mennyiséget elnyelni, ez gyakran költséges sürgősségi intézkedéseket igényel.
Ezzel párhuzamosan az átláthatóságra, az energiafelhasználásra és a dokumentációra vonatkozó követelmények is szigorodnak. A hazai szabályozásban a 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.), a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Felszíni vizek minőségének védelme), és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet – Szennyvízkibocsátás ellenőrzése előírásai szabályozzák a legfontosabb elvárásokat ezen a téren.
Az EU új 2024/3019 Települési Szennyvíz Irányelve jelenleg átültetés alatt van, amellyel összefüggésben várhatóan szigorúbb követelmények vonatkoznak majd a következőkre:
- Szennyezettvízgyűjtés és -elvezetés
- Felügyelet és ellenőrzés
- Csapadékvíz és egyesített szennyvíz-túlfolyások kezelése
- Tömítetlenség minimalizálása az infiltráció kockázatának csökkentésére
- A túlfolyások csökkentése
- A környezeti hatások bizonyítható korlátozása
A szennyvízgyűjtés és -szállítás ezért kettős nyomás alatt áll:
A meglévő rendszerek biztonságos üzemeltetése, miközben olyan infrastruktúrát fejlesztenek, amely képes megbirkózni a szélsőséges időjárási viszonyokkal, a szennyvíz összetételének változásával és az új szabályozási követelményekkel. Azok, akik most nem modernizálják stratégiai szemlélettel a rendszerüket, a működési költségek emelkedésének, a felelősségi kockázatok növekedésének és a közszolgáltatások teljesítményébe vetett bizalom elvesztésének veszélyét vállalják.
Jövőbiztos szennyezettvízkezelési infrastruktúrára vonatkozó megoldásaink
A magyar kistelepülések esetében a szennyvízelvezetési és -kezelési infrastruktúra fejlesztését a 91/271/EGK irányelv hazai végrehajtása, valamint a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet követelményei határozzák meg. Ezek előírják a csatornahálózat bővítését és adott esetben szennyvízátemelők telepítését is, ha a gravitációs elvezetés nem biztosítható. Az intelligens csatornahálózat-felügyeleti (SCADA/telemetria) rendszerek alkalmazásával az önkormányzatok növelni tudják a szennyvízrendszerek üzembiztonságát, energiahatékonyságát és árvíz- vagy belvízi helyzetekkel szembeni ellenállóképességét.
Szivattyúállomások szisztematikus modernizálása – biztonságos, integrált, jövőbiztos
A szennyvízszivattyú-állomások 24 órában, nagy mechanikai és hidraulikai terhelés mellett működnek. Sok ilyen létesítmény már évtizedek óta üzemel. Az elavult vezérléstechnika, a telep szivattyúüzemelési adatainak hiánya és a szennyvízben növekvő szilárdanyag-tartalom mind növelik az eldugulás, a meghibásodások és a nem tervezett kiszállások kockázatát. Ugyanakkor egyre szigorodnak az energiafelhasználással, a dokumentációval és az üzembiztonsággal kapcsolatos követelmények is.
A szivattyúállomások modernizálása nem más, mint a teljes szennyvízkezelő infrastruktúra célzott fejlesztése.
A hidraulikai és műszaki állapotfelmérés alapján olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek csökkentik a dugulás kockázatát, növelik a berendezés üzembiztosságát és a tényleges igénynek megfelelően szabályozzák az energiafogyasztást. A Wilo Nexos szivattyútechnológia egy intelligens szabályozórendszer, amely a meglévő vezérlőplatformokba zökkenőmentesen integrálható, nem igényli a meglévő szabályozórendszer átalakítását.
Az eredmény egy nagy teljesítményű, digitálisan csatlakoztatható szivattyúállomás, amely változó terhelés mellett is megbízhatóan működik. Ez kevesebb váratlan leállást, jobban tervezhető karbantartást és stabil működést eredményez extrém esőzések közepette is – és egy fontos lépés a szennyvízgyűjtés és -szállítás nagyobb biztonsága és jövőbeli felkészültsége felé.
Szennyvízelvezetés nyomott rendszerű szennyvízhálózatoknál
Nyomott rendszerű szennyvízelvezetés a Wilo-Nexos Intelligence rendszerrel
Nem minden területet lehet gazdaságosan összekötni hagyományos gravitációs csatornarendszerrel. Szétszórt településeken, meglévő hálózati csatlakozás nélküli új fejlesztéseknél, erősen ingadozó kihasználtságú üdülőövezetekben vagy topográfiailag kihívást jelentő helyszíneken a hagyományos megoldások gyorsan elérik technikai és pénzügyi határaikat. A mély, nagyméretű csőárokok megnövelik a beruházási költségeket és meghosszabbítják az építési időt – ráadásul a rendszerek továbbra is hajlamosak a lerakódásokra és a túlterhelési csúcsokra.
A nyomott rendszerű szennyvízelvezetésben új rugalmasságot biztosít a Wilo-Nexos Intelligence
Kis átmérőjű, rugalmas elvezető csővezetékek és decentralizált szivattyúállomások segítségével a szennyezettvíz a természetes eséstől függetlenül szállítható. A mélyépítési követelmények csökkennek, és a fejlesztés még nehéz talajviszonyok vagy magas talajvízszint esetén is kiszámíthatóbbá válik. Ugyanakkor az időben és mennyiségben is változó hozzáfolyás intelligens vezérlést igényel: a gyakorlatban a csővezetékek gyakran az optimális áramlási sebesség 70%-ánál alacsonyabb sebességgel működnek, ami gyakori eltömődéshez, szagproblémákhoz és magasabb energiafogyasztáshoz vezet.
A Wilo-Nexos Intelligence segítségével az egyes szivattyútelepek digitálisan hálózatba kapcsolódnak és egyetlen rendszerként vezérelhetők. Az áramlási csúcsok aktívan kiegyenlíthetők, az alacsony terhelésű időszakokban biztosítható a minimális áramlási sebesség, és az üzemeltetési adatok átláthatóan értékelhetők. Az eredmény egy szabályozható, energiaoptimalizált vízelvezető rendszer, amely alkalmazkodik a valós terhelési profilokhoz, lehetővé teszi a karbantartás tervezhetőségét, és alapot biztosít egy gazdaságos, rugalmas szennyvízelvezetési megoldáshoz.
A városi csapadékvíz-elvezetés újragondolása – a városi reziliencia következetes biztosítása
Amikor heves esőzések perceken belül elárasztják az utcákat, világossá válik, milyen nagy nyomás nehezedik a városi területekre. Hatalmas mennyiségű víz ömlik a csatornarendszerbe. A szivattyúállomások a határukig terhelődnek. Növekszik a visszatorlódás és a kiöntés kockázata.
Aszályos időszakok esetén az egyesített csatornarendszerekben a csökkent hozzáfolyás és a nem megfelelő áramlási sebesség lerakódásokhoz, szagproblémákhoz és megnövekedett tisztítási igényekhez vezethet.
Az ilyen rendszerek szennyvízelvezetését holisztikus megközelítésként fogjuk fel, amely ötvözi a modern csapadékvízgyűjtési koncepciókat az integrált csatornahálózat-kezeléssel. Ennek alapja egy átfogó hidraulikai tervezés, amely egyesíti a vízmegtartást, a szabályozott vízkivezetést és a vízfolyások védelmét.
A funkcionális áramlásszabályozók és víztározók lehetővé teszik a csatornák és műtárgyak vízszintjének igény szerinti szabályozását. Hatékony csapadékvíz-kezelési intézkedésekkel kombinálva a meglévő tárolókapacitások optimálisan kihasználhatók, a túlfolyások gyakorisága csökkenthető, és a vízfolyásokba jutó szennyezőanyagok mennyisége korlátozható.
A központosított intézkedések mellett egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a decentralizált csapadékvíz-gazdálkodási koncepciók. Az úgynevezett „szivacsváros” elv célja, hogy az esővizet a lehető legközelebb tartsa a esőzés helyéhez, és erősítse a természetes vízciklust a városi területeken. Az elv olyan intézkedéseket foglal magában, mint a városok zöldítése, a beszivárgási területek kialakítása, az esővíz hasznosítása és a szennyezettvíz decentralizált, helyszíni kezelése.
A heves esőzések egyre gyakoribb előfordulása miatt a célzott árvízvédelem is kulcsfontosságú szerepet játszik. A esővíz-visszatartás képes eltárolni a csúcshozamokat, és az esővizet ellenőrzött módon vezetni a víztestekbe. A műszaki árvízvédelmi intézkedésekkel kombinálva jelentősen csökkenthető az árvízveszély és a városi területeken bekövetkező potenciális károk.
A csapadékvízgyűjtés és az árvízvédelem holisztikus koncepcióival segítjük a városokat abban, hogy vízelvezető infrastruktúrájukat ellenállóbbá tegyék, a vízfolyásokat megvédjék, és biztosítsák, hogy a városi környezet hosszú távon biztonságos és élhető maradjon – még a változó éghajlati viszonyok között is.
Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel
Az infrastruktúra közös védelme
A szennyvízgyűjtés és -szállítás kritikus infrastruktúra. Modernizálása határozza meg, hogy a szennyvíz mennyire megbízhatóan gyűjthető és szállítható, valamint meghatározó a környezet- és vízbázisvédelem, illetve a gazdaságos működés szempontjából.
Dolgozzunk együtt, hogy elemezzük rendszerének jelenlegi állapotát, és meghatározzuk, hogyan lehet jövőbiztosá tenni azt technikai, hidraulikai és üzemeltetési szempontból!
Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel