A BIM a 3D-CAD-modell mellett további metaadatokat is tartalmaz, pl. cikkszám, cikmegjelölés, karimák / csőcsatlakozások csatlakozómérete, elektromos csatlakozásokra vonatkozó információk, valamint az összes releváns telepítési méret. A BIM-modelek a jövőben kiegészíthetők a szivattyúadatokkal, mint pl.: hidraulikus teljesítmény, hatásfok, szabályzási mód (dp-v, dp-c, fordulatszámfüggő szabályzás). A szabványosítás még nem zárult le, de a következő hónapokban és években valószínűleg olyan további adatok kerülnek be, mint pl. telepítési helyre, recyclingre vonatkozó információk és szoftveralgoritmusok.

A 4D és a 7D a BIM-modell által tartalmazott információs síkok számát jelzik. A kiindulópontot a 3D-modellek képezik, amelyek matematikailag lehetővé teszik az objektumok térbeli ábrázolását és az átfedések ábrázolását. A negyedik dimezió (4D) az idő dimenziójával (időre és határidőkre vonatkozó információk) egészíti ki a tér dimenzióit, az ötödik dimezió (5D) a költségekre vonatkozó információkat tartalmazza. A 7D-modellek ezenkívül fenntarthatósági és hatékonysági (6D), valamint létesítménymenedzsmentre vonatkozó (7D) információkat tartalmaznak.

A BIM-et már nagyon sok országban használják, valahol a közbeszerzéses projektek esetén kötelezővé is tették, mert a projektek teljes folyamatában előnyösnek bizonyult. A magánfinanszírozású építési projektek esetén a BIM nem kötelező, de a BIM és annak módszertana egyre elterjedtebb. Jelenleg csak a családi és ikerházak projekt-lebonyolításában nem várható a BIM elterjedése, mert ezeknél viszonylag kevés a technikai épületelem, és létesítménymenedzsmentre sincs szükség.

Az ETIM egy szabványosítási kezdeményezés, amely a termékadatok elektronikus cseréjének szabványosítására irányul az elektrotechnika (villamossági szerelvények, háztartási gépek, telekommunikációs és szórakoztató elektronika) és rokon ágazatok (jelenleg többek között: fűtés-hűtés-légkondicionálás/szanitertechnika) területén, melynek célja ezen termékek elektronikus kereskedelmének lehetővé tétele. A szabvány speciálisan a felsorolt ágazatok követelményeihez igazodik, és lehetővé teszi a termékek egységes műszaki leírását, valamint termékosztályba történő besorolását. A termékeket hierarchia nélkül sorolja cikkosztályokba. Egy cikkosztályba összehasonlítható termékek tartoznak. A cikkosztály neve hozzárendelt, az osztályra utaló szinonimák alapján is megtalálható. Az adott termék szakértői a terméket leíró műszaki jellemzőket utalnak hozzá az egyes osztályokhoz. Így jön létre az ETIM-osztályozás.
A szabványosítás lehetővé teszi a műszaki termékek szállítófüggetlen, osztály vagy műszaki jellemzők alapján történő keresését. Az ETIM segít a termékek műszaki adatainak közvetítésében, pl. online katalógusok esetén. Az ETIM alapvetően ún. szabad

szabvány, azaz az adatmodellt bárki szabadon, licencdíj nélkül használhatja. Az ETIM 7.0 verziójában (2017) már a fűtés-hűtés-légkondicionálás ágazat is megtalálható.

A closed BIM digitális építménymodellek szoftverfüggő adatcseréjét teszi lehetővé zárt forráskódú fájlformátumok segítségével (pl. Revit, Allplan, Archicad stb.).

A open BIM ezzel szemben digitális építménymodellek szoftverfüggetlen adatcseréjét teszi lehetővé. nyílt forráskódú fájlformátumok segítségével (pl. IFC, Industry Foundation Classes). A geometriai modellek esetén korlátlan, az adatmodellek esetén csak korlátozott adatcserére van lehetőség.

A BIM-módszertan használja a Level of Information (LoI), Level of Geometry (LoG) és a Level of Coordination (LoC) fogalmakat, és ezek szintjét 100 és 500 között öt fokozatban határozza meg: 100 = conceptual; 200 = approx. geometry; 300 = precise geometry; 400 = fabrication; 500 = as-built. A Level of Development (LoD) fogalom a LoI, LoC és LoG részindikátorokból tevődik össze, és a virtuális alkatrész összesített érettségi fokát határozza meg.